Manó japánul tanul. Most itt ülök a másik szobában és majd szétvet az unalom. Pedig nagyon örülök, hogy önszántából, áldoz a szabadidejéből, hogy tanuljon. Most nagyon büszke vagyok rá.
A minap arról beszélgettünk ebéd közben a kolléganőkkel, hogy "szörnyű dolog, hogy a Mónika show pont akkor van, mikor a gyerekek már otthon vannak, a szülők még nem". Erre én azt mondtam, hogy " a gyerekek manapság négyféle mesecsatorna közül választhatnak, és van legalább 10 olyan csatorna hol filmeket lehet nézni, arról nem is beszélve, hogy a szülő, meg menjen haza munkaidő után." (mi 8-16.30-ig dolgozunk) Nem voltam népszerű, de nálunk nem is ez a családi program. Igazából nem tudom, hogy ez most miért jutott az eszembe, na mind1.